2020. 04. 01.
Gasner János írásai (5): Kenderesi Gabi / Kampec Dolores*
„Hiszen a zene nem más, mint szent, értelmes csend.” Gas
2020. 03. 26.
neogyagya netpoézis
Roncsolt a világ és a művészet. Legyen roncsolt a világ és a művészet is.
2020. 03. 10.
Erdődy Kristóf Charles Bukowski emlék-estje*
Hát, Shakespeare után Segszpír is kalapot emelt, és távozott...
2020. 03. 08.
Gasner János írásai (4): Grencsó Kollektíva*
Lá-to-de-za-sze-re-lem – látom, együtt kacagunk a szaxofonnal.
2020. 02. 25.
Gasner János írásai (3): Andaxínház*
...és aztán szeretnék én is táncolni a halott lánnyal...
2020. 02. 22.
Ladik Katalin e/migráns performansza*
„...vagyunk még né/hányan fehér négerek... és jöttek a hú/sevő madarak...”
2020. 02. 18.
Gasner János írásai (2): Hólyagcirkusz*
Krk, anklung, dau-bau, zanza, marimba...
2020. 02. 17.
Fekete J. József: Vajdasági szerzők az Önlexikonban*
„...a legnagyobb boldogság abból adódik, hogyha az ember elveszíti az egyéniségét és eggyé válik a természettel, a világmindenséggel, az Istennel.” Ladik Kati
2020. 02. 12.
Gasner János írásai (1): Kampec Dolores (szabad, de nem improvizáció)*
...és beleírni szép ákombákomokkal: kampec dolóresz...
2020. 02. 12.
Szűgyi Zoltán és Balázs Attila e/migráns performansza*
„szakadó esőben / kopott kalapban / nyűtt cipőkben / törvénytelen magamban / haladok szabadkán / a marx útján” SZZ
2020. 02. 01.
Jay Scheib: Galileo sideral (amcsi színház, anno)*
Régen nem röhögtem még annyit saját szövegen, mint ma. Hm, 23 év után, nah.
2020. 01. 24.
Modern Theatre of Myth: Oidipus (amcsi színház, anno)*
Nehéz az amcsi asztronautáknak. Egyrészt a dögvész, másrészt az előadás.
