A SAGA szájhagyományosan őrzött, a 12. századtól kezdve pergamenre írt történet, mese, monda ("történelem"). A sagák írói, lejegyzői szinte kivétel nélkül névtelenek.

SZAG alatt a történelmi szaglószervünkben levő idegvégződéseknek oly ingerét értjük, mely bennünk különféle – kellemes vagy kellemetlen – érzést kelt.

UBUL > A SZAGA 6

Triceps vs A Nap Fia Kunics Zoltán

Ekkor megbomlottak a Ubulok az égen.

Esőtől kókadva, ugyanúgy mint szénen.

Mérgeskanok fajzatjait lágyan elorozva.

Fajkutyák kísérték őket epét szortírozva.

Hímlányok cicáztak nyúlfazként az éken.

Felszúrván a karvalyt, hogy mind pőrén égjen.

Menetelt a szőrös, megtisztult az osztyán.

A góréba menekült minden besnye jóság.

Ömlenghettek végre az száradós hölgyek.

Szétharaptak kékre minden önki tőgyet.

Gyötrelmeik mélyen a föld alá kurjantottak.

Pitsák kapujáig a falloszhoz futottak.

A sötétbelű komposzt rögtön környülvonták.

Nyuzva és csocsálva a felszínre nyomták.

Felragasztották a legmagasabb sárba’.

Mindenki alázta arrafelé árva.

Elpusztult a kolhoz ezennel már tényleg.

Málét adott a nép a gagyogó péknek.

A frusztrált Ubulfiak a fészkükre málltak.

Zölden az övék lett mire régen hágtak.

Ubullányok álltak le a magvas stégből.

A két kanárihoz jöttek a nagy kese bélből.

Együltőben ettek és bodrogányt véttek.

Vélük volt az Ibrik semmitől sem fénylett.

Két Ubulpár kötött már a szikes fércen.

Fonatosan varrtak pléjbekben és bérben.

Fókáik lettek amerre csak másztak.

Integettek nénik büszke Ubulszájak.

Sok bláz Ubul árnya hasítja a szennyet.

Vihorászva szelik odafenn a zeget.

Három szívű zárszót zenget a lágy sellő.

Véres-fosás-záporban minden bárány felnő.

Kend a szennyeszsákban örvendett az kincsem.

Karvalytépő szamár soha többét incsen.

Nem lesz élő csökmő, ki a markát verjel.

Nem lesz sorsa többé aki ilyen vendel.

Nem lesznek bornyúk, dzsip lesz újra minden.

Minden rüh ellencség elsipircált innen.

Nincsen már pirézük, így csak árva sumák.

Ubuloknak népe eszik, iszik, bulák.

Bokrosabb lett végre mostantól a virgács.

Pimpli-fika-zombi minden egyes vitrázs.

Soha a zsernyákon nem nyaltak ők kalpag.

Bocskorban is éltek amíg fel nem faltak.

Item

Ubul! Az égen szénen elorozta szortírorva.

S környülvonták nyomták sárba’ árva.

A fércen bérben másztak Ubulszájak.

Minden innen sumák bulák.

A hunok nyelvi hagyatéka nagyon csekély. Összesen három közszót ismerünk: sztrava 'halotti tor' – ez biztosan szláv, medosz 'mézsör' – ez is valószínűleg szláv és kamon 'kölessör' – ennek eredete teljesen bizonytalan.